Interjú Sam Wilberry-vel az új regénye kapcsán

A Rush egy nagyon komoly, mély traumákat feldolgozó történet, ezzel szemben a Csillagvizsgáló sokkal könnyedebbnek hat, annak fényében is, hogy itt is egy hatalmas tragédia áll a történet hátterében. Szándékos volt, hogy most kevésbé önmarcangoló karaktert alkoss?

Nem mondanám, hogy szándékos volt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a karakter talált meg engem, legnagyobb meglepetésemre. Azt is szeretem Aaronban, hogy elképesztően pozitív, sosem adja fel, és mindig igyekszik az élet jó oldalát látni. 🙂

Miért épp az ifjúsági regény felé léptél?

Mert szerettem volna egy fiatal fiú könnyedségével bemutatni olyan súlyos témákat, amelyekről beszélni kell. Noha Aaron még maga is tele van gyermeki tulajdonságokkal, van egy sajátos világszemlélete és gondolatvilága, a korosztályánál valamivel érettebb. Számára az Univerzum a minden, és az Univerzum titokzatosságához méri az élet és a jövő kiszámíthatatlanságát is, így nagyon sok metaforával és hasonlattal él. Úgy érzem, a könnyed hangvétel mellett sok helyen a komolyság is előtérbe kerül.

Legnagyobb vágyam, hogy ez a történet a fiatalabb korosztályhoz is eljusson. Tizennégy évesen én végtelenül egyedül éreztem magam azzal a tudattal, hogy meleg vagyok – noha az is igaz, Erdélyben más a helyzet, mint itt –, szeretném, hogy a fiatalok érezzék, nincsenek egyedül.

Honnan jött az ötlet, hogy az internet világa felé mozdulj?

A regény leginkább Aaron belső világára fokuszál, ezen belül is arra, hogyan dolgozza fel gyermeki fejjel a gyászt, hogyan barátkozik meg olyan új helyzetekkel, amelyeket bár nem kívánt magának, mégis meg kell értenie és el kell fogadnia őket. Ezt a belső világot pedig egy blogon keresztül kiválóan be lehet mutatni.

Nem félsz attól, hogy más történetekhez fogják hasonlítani? Gondolod, hogy az eredeti stílusú hangvétellel el tudod kerülni ezt a csapdát?

Ma már nagyon nehéz teljesen újat írni. Én pedig nem vagyok annyira magabiztos – és nem is szeretnék az lenni –, hogy kijelentsem: ez a kötet bizony megcáfolhatatlanul egyedi. Természetesen az alkotás folyamata alatta mindvégig arra törekedtem, hogy így legyen.

Keresed a témát, vagy a téma talál meg?

Általában van elképzelésem, hogy miről szeretnék írni. Legfőbb szempont, hogy az ötletek és a történetek változatosak legyenek, igyekszem kevésbé ismételni magam – legalábbis ez a cél. Szeretem csokorba gyűjteni a gondolatokat, ötleteket, aztán amelyik felé jobban húz a szívem, abba vágok bele. Ráadásul már van egy új regénytervem, amihez rengeteget kell tanulnom még, hogy valaha megvalósíthassam, de bízom benne, hogy egyszer elérkezik a pillanat. A témaválasztást természetesen az is befolyásolja, mennyire érzem magam érettnek és gyakorlottnak a feladathoz. Hiszen más egy ifjúsági regényt megírni, és megint más fantasy vagy sci-fi felé kacsintgatni.

Honnan jött, hogy Csillagvizsgáló legyen a regény címe?

Többnyire hadilábon állok a címadással, nehezen megy, sokat töprengek, és szinte kivétel nélkül időbe telik, mire elhatározom magam egy mellett. A Csillagvizsgáló esetében valamivel könnyebb helyzetben voltam. Úgy érzem, a cím tükrözi a regényt, Aaron egyik metaforája. Az életet, a saját belső világát próbálja kiismerni, és meghatározni azt, ki is ő valójában.

More Like This


Kategóriák


Egyéb

Facebook