Sam Wilberry verse: Alvászavar

Sam Wilberry:
alvászavar

Napok óta tévelygek,
a szememet a nem alvás,
a lelkemet az itt hagytál súlya nyomja.
A nyakamon még ott a folt,
liláspiros, éles fogaid finom kis lenyomata.
A bögrén ott az ajkad görbe,
elmosott íve.
Kávét töltök bele,
hadd csókolózzunk újra.
Kiülök a teraszra,
a kezemben még az általad tekert cigaretta.
Nincs túl jó állapotban,
napokig a zsebemben őriztem,
akár emlékedet a lelkemben.
Most meggyújtom, és hagyom, hogy elfüstöljön.
Egyet sem szívok bele.
Fájna.

Sam Wilberry

More Like This


Kategória


Egyéb

Facebook